Májusban újra több mint 100 ezer fő felett volt azoknak a magyaroknak a száma, akik átmenetileg külföldön dolgoznak. A Covid időszakában érdemben kevesebben vállaltak külföldön munkát, az elmúlt hónapokban azonban ismét megindultak a magyarok külföldre.
Gyorsan kilábalt a koronavírus-válságból a magyar munkaerőpiac, amit az is mutat, hogy egyre nagyobb a munkaerőhiány. A KSH friss adatai szerint a munkaerő iránti növekvő kereslet ellenére az elmúlt hónapokban nem igazán tudott bővülni a foglalkoztatás.
Ausztriában különösen sok magyar dolgozik, ám a világjárvány a külföldi munkavállalásra is hatással volt. Reizer Balázs, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa vizsgálta meg, hogyan alakult a magyarok ausztriai munkavállalása. A Munkaerőpiaci Tükör 2020 című évkönyvsorozatban megjelent tanulmány szerint a 2021-es adatokat vizsgálva már olyan sok magyar dolgozott Ausztriában, mint a járvány előtt. Sőt, az Ausztriában dolgozó magyarok száma minden korábbi létszám csúcsot megdöntött. A kutató szerint ha a járvány miatt nem korlátozzák újra a vendéglátóipart, akkor az Ausztriában dolgozó magyarok száma már rövid távon is tovább fog emelkedni.
A magyarországi elvándorlás és a külföldi munkavállalás természetessé válása, állandósuló gazdasági és társadalmi hatása nyomán érthető a köz- és szakemberek növekvő kíváncsisága a trendek és a részletesebb magyarázatok iránt. Folytatódik-e az elvándorlás? Akik elmentek, maradnak vagy visszatérnek-e? Milyen mértékben bizonyul sikeresnek az elvándorlás, növekszik-e azok száma, akik inkább a hazatérést választják? Az elvándorlás leggyakoribb oka a külföldi munkavállalás, vizsgálatát az érintett populáció rejtőzködő természetéből és folyamatos mobilitásából fakadó bizonytalanság nehezíti, a magyarázatok gyakran ütköznek a statisztikai adatok korlátjába. Ezért különösen gondos feladatot igényel annak interpretálása, kikre is vonatkoznak, és mit mutatnak az adatok. A leíró statisztika az elvándorolt népesség egy adott pillanatban számba vehető létszámát (stock) vagy az egy bizonyos időszakban, pl. egy éve alatt történő el-, illetve visszaáramlást (flow) képes megragadni.
A magyarok 60 százaléka dolgozna olyan külföldi munkaadónak, aki költözés nélkül lehetővé teszi a magyarországi munkavégzést, a legtöbben Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, illetve Svájcban vállalnának szívesen így távoli munkavégzést - közölte a Boston Consulting Group (BCG) kedden az MTI-vel.
Hosszú idő óta orvoshiány jellemzi a magyar egészségügyet. A világjárvány miatt ez az eddiginél is nagyobb nehézségeket okoz az ellátásban, ezért érdemes vizsgálni, hogy a hiány mennyire köthető az orvosok külföldre vándorlásához, nőtt-e, csökkent-e az elvándorló orvosok aránya.
Októberben a foglalkoztatottak havi létszáma 4 millió 451 ezer fő volt, 31 ezerrel kevesebb, mint az előző hónapban, derült ki a KSH adataiból. Két hónap alatt több mint 60 ezer fős a visszaesés. A koronavírus-járvány második hullámában a foglalkoztatás újra csökkenésnek indult, azonban ősszel szezonális hatások miatt is esik a dolgozók száma.
Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a magyarok külföldi vagyona, a külhoni vagyonosodás pedig gyökeresen átalakította az öröklési ügyeket is. Nem biztos, hogy Magyarországon döntenek egy francia apartman örökléséről, és más járhat a hagyatékból a házastársnak Németországban, mint Magyarországon. Egy biztos: az örökhagyó és az örökösök is sokat tehetnek azért, hogy minél előbb pont kerüljön a külföldi hagyatéki vagyon sorsára.
Márciusban bezuhant a külföldön dolgozó magyarok száma, miután szerte Európában korlátozó intézkedéseket vezettek be, így sokan hazajöttek abban az időszakban. Azonban májusban már kifejezetten sokan újra munkába állhattak, és visszamentek külföldre dolgozni.
Jelentősen csökkent az átmenetileg külföldön dolgozó magyarok száma a releváns nemzetgazdasági ágakban, derült ki a KSH adataiból. Szinte mindegyik ágazatban visszaesést, az egészségügyi-szociális dolgozók esetében viszont emelkedést láthatunk.
A 2017-2018-as visszaesés után tavaly újra egyre több magyar dolgozott külföldön. A rövid ideje, átmenetileg külföldön lévő magyarok bére történelmi csúcsra emelkedett.
Már nem csak a turizmus-vendéglátást érinti negatívan a koronavírus-járvány, hanem a gazdaság többi szektorát is, ami magyar munkahelyek elvesztéséhez vezethet. Könnyen lehet, hogy több százezer fővel nő a munkanélküliség Magyarországon, ami elég gyorsan 7-8%-os munkanélküliségi rátához is elvezethet. Éppen ezért különösen fontos, hogy a kormány és a jegybank gyors intézkedéseket hozzon, megvédve a termelőkapacitásokat és a munkahelyeket, hogy a járvány lecsengése után felpattanhasson a magyar gazdaság. A következő videónkból kiderül, hogy milyen hatásai lehetek hazánkra a vírusnak.
A tavalyi negyedik negyedévben csúcs közelében maradt a foglalkoztatottak száma (Magyarországon), miközben a munkanélküliség mélypontra süllyedt. Kevesebb a közfoglalkoztatott, azonban a külföldön dolgozó magyarok száma is rekord közelében mozog.
Egyre több magyar fiatalnak lett munkája a világgazdasági válság után, amiben döntő szerepet játszott a gazdasági fellendülés. Azonban a tankötelezettségi korhatár csökkentése és a szakképzési reform érdemben negatív hatást gyakorolt a fiatalok helyzetére. Ráadásul a közfoglalkoztatás is rossz hatással van a fiatalok munkavállalási lehetőségeire hosszú távon. Akik nem dolgoznak Magyarországon vagy kedvezőtlen helyzetben vannak, könnyen a külföldi munkavállalást választhatják. A friss Munkaerőpiaci Tükör tanulmánykötet segítségével mutatjuk be a fiatalok munkavállalási lehetőségeit.
Egy friss törvénytervezet alapján elveszítenék a térítésmentes egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést azok, akik nem fizetik rendesen az egészségügyi szolgáltatási járulékot - írja a Népszava. A külföldön munkát vállalóknak szintén résen kell lenni.
Az amerikai work and travel jellegű gyerektáborok koncepciója sokak előtt ismert, főleg azok előtt, akik az elmúlt 10 évben végezték el egyetemi tanulmányaikat, azt azonban kevesen tudják, hogy az egyik legnagyobb utazásszervező cég mögött - részben - két magyar áll. Bár az anyacég brit, a magyar és régiós irodák alapítása Fekete Alexander és Gyuricza Izabella nevéhez fűződik, akik utóbbi 360 ezer forintos diákhiteléből építettek régiós birodalmat. Ma pedig már nemcsak az USA-ba közvetítenek, hanem a Karib-térségtől egészen Kínáig. Sőt, olyan külföldi szakmai gyakorlati helyeket is kínálnak, ahol a költségeket előfinanszírozzák, amit a diákok későbbi keresetükből törlesztenek, így megnyitva a külföldi tanulás lehetőségét a kevésbé tehetősebbek előtt is.
Az IT szakemberek nem csupán a legkeresettebb munkavállalók, de Magyarországon és az egész világon is jóval nyitottabbak az átlagnál arra, hogy munkahelyet váltsanak vagy külföldön dolgozzanak, derül ki a Boston Consulting Group (BCG), egy nemzetközi HR hálózat, a The Network, és a Profession.hu közös kutatásából.
Minimálisra csökkent az újonnan érkező külföldi EU-munkaerő hozzájárulása a nagy-britanniai munkavállalói állomány bővüléséhez a brit EU-tagságról tartott népszavazás óta.
Szeptember és november között lefordult korábbi, 4,5 milliós történelmi csúcsáról a foglalkoztatás, ez azonban nem meglepő a szezonális hatások miatt. Mindeközben a közfoglalkoztatottak létszámának csökkenése kitart, azonban az is látszik, hogy újra megindultak külföldre a magyarok a KSH adatai szerint.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint megváltozott a trend, és most már 20 ezer magyar jön haza külföldről évente. A minisztérium a Portfolio kérdésére elárulta: a munkaerőfelmérés adatai alapján számolták ki, hogy a külföldön dolgozó magyarok száma "2018 első hét hónapjának átlagában havonta mintegy 12 ezerrel csökkent", és a "visszaesés az év első hónapjaiban volt különösen magas, amikor 20 ezres csökkenést is mért a KSH". Mi is megnéztük a felmérés adatait, és érdemes megjegyezni, hogy az országgyűlési választások után újra jelentős emelkedést látunk az előző hónapokhoz képest. Találtunk viszont egy másik statisztikát, ami elnyerheti a Pénzügyminisztérium tetszését.